A keverőüzem keverési hatékonysága sokféleképpen számítható és értékelhető. Az egyik gyakori módszer a **egység térfogatú keverési energia (Wv)** használata a keverési hatékonyság jelzésére. Az egységnyi térfogatú keverési energia főként a keverési idő és a keverési teljesítmény két tényezőjét veszi figyelembe. A számítási képlet Wv{0}}Pv×T, ahol Pv az egységnyi térfogatra jutó keverési teljesítmény, T pedig a keverési idő.
Emellett a keverési teljesítmény nagysága is fontos mutató a keverési hatékonyság mérésénél. A keverési teljesítményt (P) a P=Npρn³d⁵ empirikus képlettel kaphatjuk meg, ahol Np a teljesítményszám, ρ a sűrűség, n a lapát sebessége és d a lapátátmérő.
A fenti módszereken kívül egyéb paraméterek és módszerek is használhatók a keverőberendezés keverési hatékonyságának értékelésére, mint például a keverő nyíróteljesítményét tükröző C3 állandó, illetve a C4 fajlagos keverési energia.
Felhívjuk figyelmét, hogy a különböző keverőberendezés-típusok, szerkezetek és keverőmódszerek befolyásolhatják a keverési hatékonyság számítási és értékelési módszereit. Ezért a gyakorlati alkalmazásokban az adott keverőberendezés típusának és műszaki követelményeinek megfelelő számítási és értékelési paraméterek és módszerek kiválasztása szükséges.
Ezenkívül a keverőállomás keverési hatékonyságát számos tényező is befolyásolja, mint például az alapanyagok jellege, a keverő kialakítása, a kezelő képességei stb. Ezért a keverési hatékonyság javítása a ezeket a tényezőket, és megteszi a megfelelő intézkedéseket az optimalizálás és javítás érdekében.
Összefoglalva elmondható, hogy a keverőállomás keverési hatékonysága sokféleképpen számítható és értékelhető. A keverési hatékonyság javítása érdekében az adott helyzetnek megfelelően kell kiválasztani a megfelelő módszert, és átfogóan mérlegelni kell a különböző tényezőket.
